Stefan blogja

Felháborodásomnak kell hangot adnom. Eddig igen gyakori vásárlója voltam a Lidl áruháznak. Tudom, hogy nem túl hazafias cselekedet ettől a csúnya multitól vásárolni, mert tönkreteszi a hazai kisvállalkozókat, meg állítólag szemetet árul, de közel van, és ami eddig fontos volt: OLCSÓ. Ez utóbbi egyetemista pénztcárca esetén meg fontos szempont.
Múlt héten viszont betelt a pohár. Elmentem kb. 2 hete vásárolgatni, vettem is mindenfélét, szokás szerint annak örömére, hogy kaptam pénzt gyorsan fel akartam tölteni a készeleteimet arra az estre, ha nem lenne mit enni. Ilyenkor általában mindenféle tartós és féltartós dolgokat szoktam beszerezni. Nos, két termék esetében is csalódnom  kellett. Az első egy síma natúr margarin-alapú szendvicskrém volt, ami felbontás után egy héttel elkezdett penészedni a hűtőben. (Normális esetben kb. 1 hónapig eltartható lenne hűtve egy hasonló termék.) A második cucc olyan bagett volt, ami elméletileg légmentesen zárt fóliában van, és  csak 5 percre kell betenni sütőbe, hogy készre süljön. Lejárati idejéből másfél hónap volt hátra. Ehelyett kb. másfél hét múlva mikor kivettem a spájzból egy penészhalom volt a zacskóban a bagettekre telpedve.
Én többet a büdös életbe nem megyek oda vásárolni. Nem kis bosszúságot okoztak, hisz nem az a maximum 500 forint veszteség zavart, hanem az, hogy az ilyesmire általában akkor van szükségem, ha nincs kedvem otthonról még a szomszéd kisboltba se kimozdulni, de kaja azért kéne.
Tudom, hogy a többi multi se jobb, a Lidl egyedüli előnye az olcsósága volt, de annyival meg nem olcsóbbak, hogy megérje velük kínlódni. Injkább járok a Sparba, az közelebb is van, igaz hogy drágább picicvel, de annyival igényesebb is.